Second (18+)

Harry

Még egy idegesítő hívás. A mai unalmasnak vélhető napomon már nem is tartom számon a hihetetlen kaliberű számmennyiséget, és hogy hány elcsépelt ribanc akar még felhívni. De legalább most nem ismeretlenül.
- Szia, cica - a hangomon színtiszta szarkazmus volt érezhető, amit a csaj bizonyára nem vett észre az elméjére települő fulladt-mély ködfelhőtől.
- Ugye jössz ma este bulizni? Még nincs partnerem, és természetesen rád gondoltam - a vinnyogó hangja arra késztetett, hogy pár másodpercre távolabb tegyem a telefont a fülemtől, különben fennállt volna a süketülés végveszélye.
- Uh, bassza meg! Liam valami szar helyre akar elráncigálni. Ülni fogunk, meg ilyenek. Szóval a ma este nem jó, bocs.
- Ó. De ugye, majd felhívsz? - szinte éreztem megremegni a hangját, annyira nyugtalanul kérdezte.
- Persze, cica - kínzóan lassan mondtam, pofátlanul mély hangszínen, majd bontottam a vonalat.
Kegyes hazugság volt. Nem szerettem a nők önbizalmát a földbe tiporni, soha nem tettem olyan sértő megjegyzést, ami egy lány magabiztosságát akár egy másodpercre is megingatta volna. Ugrottak volna azok az erotikával túlfűtött éjszakák, amiket eddig rám áldoztak. Viszont én sohasem kezdeményeztem. Csak akkor voltam együtt velük, ha ők ajánlották fel, én pedig hülye lettem volna visszautasítani. Mocskosul kihasználtam őket, ahogy ők is engem. Kár, hogy pasik nem hívnak ilyen indítvánnyal. Igen, egyik nemet sem vetem meg, főként, ha az erotikáról van szó. Mindkét lehetőségben látom az olyan előnyöket, amik különleges örömmámort idézhetnek elő. Viszont életem során nem fordult még elő olyan, hogy egy fiút jobban megkívántam volna, mint egy nőt. Valahogy így természetesebb. Nem zárkózom el az azonos neműektől, csupán kevés olyan sráccal találkoztam eddig, akik felkeltették volna az érdeklődésemet, ezért dugás terén a lányokkal több tapasztalatban volt már részem.
Észre sem vettem, hogy lehengerlő gyorsasággal nyitódott az ajtó. Niall hangtalan fürgeséggel lépdelt, a nyakában függő láncai azonban egymásnak ütődve lágyan csilingeltek - és csak emiatt hallottam meg, hogy már a szobám előtt volt.
- Ne érts félre, de takarodj innen - a tüdőmben keletkező levegő egy mélyről jövő sóhaj formájában telítődött el.
- Azt várhatod, Styles! Van egy érdekes sztorim - pajkosan kacsintgatott a felém elsuttogott szavai mögül, mert tudta, hogy túl sok kíváncsiság lappang bennem.
- Hallgatlak.
- Trevor randira hívott. Azt mondta, hogy már régóta el akart hívni, de sosem volt bátorsága hozzá.
- Milyen romantikus. És mit válaszoltál?
- Buzinak nézel? Még a nevetést meg a könnyeimet is visszatartottam, hogy ne legyek annyira faszfej. Meg ha buzi lennék, akkor tutira rád cuppannék először - megint kacsintott egyet, és mindentudóan elmosolyodott.
- Ember, ez hízelgő, de nem vagy az esetem - nyűgösen moccantam meg az ágyról, de amint az ajtó pereméhez értem öntudatlanul is széles és diadalittas vigyor szegélyezte az arcomat. A nappaliba sétáltam, és a dohányzóasztalon lévő ásványvízért nyúltam, miközben leültem a díványra.
- Kapd be! Te sem vagy olyan nagyszám! - egész közelről hallottam már a durcás hangját, végül éreztem, ahogy a törtfehér bőrkanapé besüpped mellettem.
- Akarsz még mondani valamit? Mert tényleg pihenni akartam.
- Haver, élvezd ki a nyarat, amíg lehet! Ma bulizni megyünk, és te is jössz! De előtte öltözz át, mert nem fogsz leégetni a pocsék megjelenéseddel, és így még a fürtjeidet sem tudod bevetni.
Teljes mértékben igaza volt, ezért nem is ellenkeztem, azonnal rábólintottam az ajánlatára.
- Liam is jön?
- Mindenki jön, aki számít.

Az éjszakai élet, meg az előnyei… Szerettem a klubok hangulatát, ilyenkor mindenki felszabadult, és teljesen átszellemült. Erős izzadság, parfümök, más kérdéses aromák keveréke töltötte be a levegőt, és persze az alkohol keserédes gőze. A vonagló testek tömegét szédítően kék, fehér, vörös villanások szabdalták. A sokadik percben elvesztettem minden ismerősömet, ezért feltaláltam magam a táncoló rongybabák társaságában.

Mindig is tisztában voltam azzal, hogy a tánctudásom cseppet sem fergeteges, ennek ellenére szeretek a tömegben elvegyülve tombolni, viszont most még a szokottnál is hamarabb untam meg az ugrándozást és idétlen vonaglást, szóval becéloztam a bárpultot, hogy kérjek valami piát magamnak. A tervem dugába dőlt, ugyanis egy kar fonódott az enyémre hátulról, teljesen meggátolva ezzel a menekülési lehetőséget, megfordultam, hogy lássam az illetőt és rögtön feltűnt, hogy egy tipikus, kicsit (nagyon) kurvás szőke csaj az, aki ráadásul nemrég egy másik csávóval kavart. Nem finomkodtam, magamhoz rántottam és fulladás-szorosan hozzásimultam, amitől jólesően nyögött, és szinte éreztem bizseregni minden porcikáját, ami engem is beindított. Tudtam, hogy nem lesz ebből semmi komoly, csak szórakozni akartam egy kicsit. Így hát, elkezdtem a falhoz tolni, ami a lökdösődő embertömegben szinte lehetetlennek bizonyult, de közel volt hozzánk a fal, ezért nem kellett sokáig navigálnom őt. Amint elértük a falat, erősen nekilöktem, ő pedig még hevesebben húzott közelebb magához a tarkómnál fogva. Ő kezdeményezett, erőszakosan fúrta be a nyelvét a számba, én pedig nem tiltakoztam, de visszacsókolni nem volt gusztusom. Legalábbis a nyelvem a saját számban maradt. Kicsit dühösen szakadt el tőlem.
- Szóval, a nagy Harry Styles meleg lenne? - kérdezte hamis mosollyal, enyhe undorral a hangjában. Az meg sem lepett, hogy tudja a nevem, hiszen engem mindenki ismer.
- Nem szivi, én biszex vagyok. Viszont nincs kedvem visszacsókolni egy buta kis lotyót, aki tíz perccel ezelőtt más szájában ficánkolt – a mondandóm végén végigsimítottam vörösödő orcáján és negédesen mosolyogtam rá.
 Látszólag sokkolta a válaszom, olyannyira gyorsan szelte zavaros lépteit, hogy néhány másodperc alatt eltűnt minden foszlánya. Nevetve sétáltam a bárpulthoz, és végre kértem magamnak egy sört.
- Hagyd csak, ezt én állom - egy fiú jött elő a félhomály lepte helyiség egyik szegletéből, megállt közel hozzám, de tartotta a tisztes távolságot. Valahogy nem nyűgözött le.
- Kösz.
- És egy ilyen szépfiú mit keres itt egyedül?
- A haverokkal jöttem, csak időközben elvesztettem őket - válaszoltam unottan, utána lehörpintettem a piát. Észrevehetné az alapvető jeleket, és elmehetne már végre.
Motyogott még valamit, de olyan halkan tette, hogy nem hallottam belőle semmit. Még morcosan a távolba nézett, majd eltűnt, én pedig szembetaláltam magam a világ legszebb tengerkék szempárjával, amit valaha láttam.
Alig kaptam levegőt, az egész lényem meghajolt tökéletessége előtt. A szeméből üde őszinteség sugárzott, mosolya lecsillapította a bennem lévő buja nyugtalanságot. Markáns vonásainak láttán meg akartam őt védeni saját magamtól. És ez az, ami igazán meglepett és talán egy picit fel is bosszantott. Istenem, annyira meg akartam érinteni, érezni a teste melegét, de bizonytalan voltam - addig a pillanatig. Amint kiértünk, és csillapíthatatlan, kéjsóvár hangon közölte a véleményét a szememről, tisztán láttam, hogy milyen nagyot nyelt, és az ő kék íriszei elfeledkeztek az én smaragdzöld szemeimben. Csaknem befurakodtam az elméjébe, és szinte láttam, hogy milyen gondolatok lengték körbe. Ó, én is pontosan olyan dolgokra gondoltam. Vele.
Túl sok ember volt körülöttünk, meg sem kellett beszélnünk, egyszerűen, amint elszívtuk a cigarettáinkat elindultunk egy irányba a sötét éjszakában. A klub és egy másik épület közötti sikátori részhez érvén lelassítottunk.
Louis mellettem sétált, és amikor rápillantottam, zavartságnak még csak a nyomát sem láttam. Tökéletesen magabiztos volt és úgy tűnt, tudja mit akar. Hogy mi felé tart. Mert előttem már kirajzolódott egy pontos kép vele kapcsolatban.
- Miért jöttünk ide? - kérdeztem, amikor láttam, hogy megállt és szembefordult velem. Kezeim zsebemben voltak, tudtam, miért jöttünk ide, de akartam, hogy kimondja. Éhes szemeivel végignézett rajtam, kezével hátratúrta a haját. Nyeltem egy nagyot.
- Pontosan tudod, miért jöttünk ide - húzta félmosolyra ajkait. - Túl sok ember vett minket körbe.
- És talán olyan dolgokra vágysz, amiket el kell rejteni a kíváncsi tekintetek elől?
- Ó, igen - bólintott és tett egy lépést irányomba.
- Miből gondolod, hogy engedélyt kapsz rá? - a kérdés merő butaság volt tőlem, de hergelni akartam. Már az én pulzusom is feljebb szökött és izgatott voltam az elénk táruló lehetőségek miatt.
- Harry, már magával a kérdéssel engedélyt adtál - egészen halkan mormolta a szavakat, elért hozzám, óvatosan érintette meg a karomat, a mozdulatot végigkövettem a pillantásommal.
- Mit szólsz? Szórakozzunk egy kicsit? - ártatlannak tűnő kérdéseit megcáfolták érintései, a karomról áttért az alhasamra, körkörösen cirógatott az ingem anyagán keresztül, izmaim tehetetlenül feszültek meg, készültem teljesen elveszíteni a józan ítélőképességem.
- Csak gyere közelebb - suttogtam, diadalittasan elvigyorodott és arcával az enyémhez közelített. Amikor pár centi választott el tőle, folytattam. - Most pedig, próbálj meggyőzni arról, hogy veled töltsem az éjszakát - ködös pillantása volt csupán a válasz. - Gyerünk, bébi csókolj meg! - biztattam búgva, mire lassan, puhatolózva nyomta ajkait az enyémhez. Abban a pillanatban történt köztünk valami. Louis forró leheletét éreztem a bőrömön, finoman csókolt, csak az ajkaink értek össze, bizsergető érzés töltötte el felhevült testem. Mélyen felkavart, a pulzusomat az egekbe lökte. Utána egy apró, leheletfinom puszit kaptam. A kezeim szinte kiszakadtak a zsebeimből, a szemeim automatikusan csukódtak le, mélyet sóhajtottam, a két kezembe fogtam arcát, és most én csókoltam meg őt. Alsó, majd felső ajkát kényeztettem, aztán olyan szenvedéllyel vettem birtokba az ajkait, hogy támasztékra volt szüksége. Az épület falának dőlt, csókja vággyal telített volt, én pedig úgy éreztem menten belehalok a gyönyörűségbe. Nem nagyon tudtam gondolkodni, csupán ajkát éreztem az enyémen, a gondolataim csak ezzel az élménnyel voltak tele, arcáról tarkójára és derekára simítottam kezeimet, reszketegen sóhajtott fel, és fordított az álláson, pár másodpercen belül én találtam magam a falnak lökve. Meghökkentem a hirtelen hevességen, de rögtön megfeledkeztem erről, amint a lenge ingem alá nyúlt és a mellizmomra szorított, közben a nyakamba temetkezett, csókolt és nyalt, én pedig mélyen alélva hagytam, hogy tegye a dolgát.
Az aranylóan ragyogó tekintetét az enyémbe fúrta, beharapott ajkakkal lépett még közelebb. A köztünk lévő távolság már olyan kevéssé vált, hogyha picit is mozdultam volna, összeért volna a testünk, mégsem tettem semmit, pedig minden idegsejtemen a vágy zsarnokoskodott. Teljesen váratlanul ért a mozdulata, mikor az egyik tenyerét egy röpke pillanatra a duzzadó ágyékomra simította. Amint észhez tértem volna, már tovább is indultak fürge ujjai, miközben a lázasan izzó tekintetét az enyémen tartotta.
Ujjai felkúsztak a mellkasomon, egészen a nyakamig, hogy aztán visszacsúsztatva az ingem kivágásába akassza őket. Megfeszült az anyag körülöttem, és vele együtt a testem is, mikor aztán felágaskodva, egészen finoman, alig érintve a mellkasomat végignyalt rajta.
- Finom vagy – szenvedélyesen súgta a számra, csupán pár milliméter választott el tőle. - Kurvára finom – mormolta, rámarkoltam homokbarna tincseire, és szédítően mély csókba vontam. Jól érezhetően reszketett minden porcikája szorításom alatt. Leheletfinom mozdulatokkal követtem végig ujjaimmal a gerince vonalát, majd hirtelen mind a két oldalról megmarkolva az anyagot erősen magamhoz rántottam. Duzzadt farka keményen az enyémhez feszült. Teljesen magával sodort az érzés, még többet akartam a forróságából, még többet a szenvedélyéből. Ismét elszakadtunk egymástól, majd végignyalta a szám vonalát, az állam ívét, aprókat harapott a nyakamba és a kulcscsontomba. Néma sóhajok szakadtak fel belőlem, a forró lehelete tűzként égetett, ahol hozzám ért. Ingerlően cirógattak a barna tincsei, ahogy egyre lejjebb és lejjebb haladt… Ruhán keresztül talán még szexibb volt, ahogy az ing anyagát csókolgatta, néha egy-egy gombot megharapva. Hangos kattanással adta meg magát övem az akaratának, mikor kikapcsolta azt, majd egy mozdulattal húzta le a cipzárt, és letolta a nadrágom egészen a térdemig. Ő is térdre ereszkedett előttem, majd felpillantott rám - olyan kéjelgő nézéssel, hogy azt hittem menten elélvezek. Egyik kezét a derekamra csúsztatta, míg a másikkal szabaddá tette ágaskodó férfiasságom - közben egy pillanatra sem szakította meg köztünk a szemkontaktust, sem pedig a derekam érzékien gyengéd simogatását. Ó, Istenem... Jelentősen beleborzongni már nem volt időm, mert Louis meleg tenyere körém simult. Lassan kezdett el ingerelni, ezzel az őrületbe kergetve engem, de nem adtam meg neki azt az elégtételt, hogy kimutassam az érzéseimet - és még saját magam is rettegtem a heves gondolataimtól. Próbáltam kontroll alatt tartani a mimikámat, egyszerűen nem akartam elhinni, hogy ez a srác ezt képes művelni velem. Sosem fordultam még ennyire ki önmagamból. Mindig is élveztem a szexet a lányokkal, és az a pár alkalom, amikor fiúkkal bújtam ágyba sem volt rossz, de utólag mindig megbántam ezeket az eseteket. Nem hittem, hogy egy csóktól ennyire be tudok indulni. Nem hogy egy férfitől, még egy nőtől sem. Végül nem tudtam tovább gondolkodni.
Mert amilyen lágyan indult, olyan türelmetlen és heves lett, újra szájába vett, és egyből irdatlan gyors tempót diktált. Spirálszerűen öntött el a vágy és a kéj, minden feltörekvő nyögésemet megpróbáltam elfojtani, de acélt fűzve az akaratomba uralkodtam magamon, és megpróbáltam én irányítani a remegő levegővételeimet. A büszkeségem nem engedhette meg, hogy darabjaimra hulljak Louis nyelvétől és kezétől. Mert nem lenne helyes, itt, ebben a koszos sikátorban, az éjszaka közepén. Valamennyire visszanyertem a tudatom, és valamivel nyugodtabban pillantottam a lábaim előtt térdelő srácra. A látvány túl erotikus volt, így inkább hátrahajtottam a fejem, hogy a csillagokat bámulhassam, és azt mantráztam magamban, hogy nyugodjak le.

Olyan intenzív pulzálással izgatott az egész valója, hogy félek, hamarabb elélveznék, mint azt szeretném. Megtörtem, és újra ránéztem, ami nagyon rossz ötletnek bizonyult - ő is engem fürkészett, nem is akárhogy. Falánkul, fenevad módjára nézett a szemembe, miközben szájával nem hagyta abba a kényeztetést, én pedig továbbra is fojtottan nyögtem, és az extázistól már vibráló csillagokat láttam. Azt a kurva! Hullámzó-szorongás tört rám, kínzóan gyorsan - végül elélveztem, ő pedig készségesen lenyelte az egész nedvemet. Ez igencsak meglepett, még egy nő sem nyelte le. Mindkettőnk légzése csillapíthatatlan, összefüggéstelen volt, és másodpercekig voltunk még így. Döbbenten, és kicsit talán szégyenkezve bámultam rá, és a lehető leggyorsabban kaptam magamra a nadrágot, még az övvel sem bíbelődtem, amúgy sem tudtam volna becsatolni a remegő ujjaim miatt.
- Hát kösz édes, de volt már ennél jobb szopásban is részem - amint úgy gondoltam, hogy a hangom nem fog megremegni, kimondtam a legfájóbb szavakat, amikről tudtam, hogy borzasztó rosszul fog neki esni. És jobban is sikerült, mint hittem. A hangom kimért és fagyos volt, a totál érdektelenség megtestesítője. Láttam a még mindig vágytól ködös csillogást a szemeiben, ugyanakkor nagyon áthatóan érzékeltem a döbbentségét is. Lehetséges, hogy fel sem fogta a szavaimat, de ebben a pillanatban csak saját magamra tudtam gondolni, ezért rajta áttiporva indultam el a klub felé. Istenem ott hagytam őt a földön térdelve, teljes sokkban… A lépteim sebesek és koordinálatlanok voltak kicsit, az orgazmus emléke még túl friss és érzékeny volt számomra.
- Baszd meg, baszd meg, baszd meg! – idegesen mordultam fel és túrtam a hajamba, majd kihalásztam a zsebemben lévő telefont, és írtam Liamnek egy sms-t, hogy a klub előtt várom őket.

____________________________________________________

Sziasztok!:)
Köszönjük azoknak, akik támogatnak minket, minden komment örömforrás nekünk, de azért reméljük, hogy a fiction előrehaladtával ez javulótendenciát fog mutatni. Mindenre kíváncsiak vagyunk, a meglátásaitokra, hogy eddig melyik karakter a legszimpatikusabb, esetleg kit látnátok még szívesen a történetben. 

Írjatok nekünk, bátran^^